A kollega már gyakorlatilag xanaxon él, hogy fenn tudja tartani optimizmusát, de ezt sokáig már ő sem fogja bírni. Kikapunk az újonctól otthon, játékosaink kóvályognak a pályán, és bokáig gázolunk a piszoárból kicsorduló sárga lében. A családbarát stadion versenyből már az elején kiszálltunk, hogy  csak a játékra kelljen koncentrálni. Ennek következményeképp a szünetben már minden piszoárban és WC-csészében csurig állt a húgy, és mivel a kényszer és a gravitáció nagy úr, ezáltal a padlón is. Ez nem segítette a dolog a pályán látottak feldolgozását. Dallas az nem, celebspotting viszont vót. Csak kapkodtuk a fejünket jobbra-balra, hol egy Farkas-Simek kettős, hol egy Csank, hol egy Simon Anti, és ezekből biza lehet, hogy páran nálunk folytatják.

Olyan meccset sikerült elveszíteni, amelyet öt góllal kellett volna nyerni. Már jobban pörögtek a fiúk, mint a Loki ellen, igaz, hogy múlt héten az egyik bajnokesélyes volt az ellenfél, most meg az egyik kiesőjelölt. Első félidőben be kellett volna lőni a helyzetek harmadát és simán megvan a meccs 2-3 góllal. _{Pedig ennél gyengébb ellenfél nem nagyon fog jönni a Fáyba.}

Egy hónapig kerestünk kapusokat és ezeket találtuk, mire végre sikerült leakasztani hármat. A trióból Janjusevics és Ilizi ráadásul biztos jó lóvét kap, mégis a Bozsikban Halasi lehet a kezdő. Janjusevics már most nem fért be a keretbe, teljesítménye alapján pedig Ilizi sem fog jövő héten. Bár kalkulálhatunk úgy, hogy a pontszerzéshez mostantól mindig gólt kell rúgni, mert vagy a védelem vagy a kapus tuti összehoz egyet az ellenfélnek. _{Meg kellett volna tartani Végh Zolit, még két-három év simán volt benne.}

Védelem stabilabb lábakon állt most már, igaz, nem volt nagy erőpróbának kitéve, mégis kapott két gólt. Boukarnak még nem sikerült egyeneset rúgnia a labdába, jobb oldali támadásaink többsége rajta halt el. A többiekkel nem volt gond. Katona jól végezte a dolgát többnyire, igaz, hogy a gólnál berúgták mögé a labdát, de ha nem jön ki ez az Ilizi gyerek a kapuból, akkor lefutotta, vagy elsodorta volna a pécsi srácot és valószínűleg megússzuk a gólt. Mindenképpen ki kell emelni Gáspár játékát. A múlt heti blasz négyes szint után, nem lehetett egyszerű fejben összeszedni magát, de sikerült és jó ütemű belépői, felszabadításai voltak, sőt, a cselló is belefért. Csapatunk egyik legjobbja volt, amíg Kokó ketté nem fejelte, mint Jessy a kapufát. Jobbulást kívánunk neki.

Középpályán szerkezetet kellett váltani, mert Barit nem lehet beállítani a sorba rakkolni, mint Lisztest lehetett, így ő gyakorlatilag harmadik csatárt játszik, mögötte viszont a túl nagy űr elkerülése érdekében beljebb kell hozni Jokicsot is meg Kulcsárt is, így gyakorlatilag klasszikus szélső nélkül játszottunk. A szerb is összekapta magát egy hét alatt, és ment mint a bespurizott vakond, de előrejátékban még mindig többet várunk tőle. Két forduló alapján Kulcsár a legagilisebb spilánk és a legmázlistább is, hiszen két meccsen két pirosat úszott meg. Ha lehiggad komoly értéke lehet a csapatnak. Bari viszont elég kedvtelenül húzogatott. Volt egy ziccere, ahol oda lőhette volna a labdát, ahova akarja, sajnos a passzt választotta. Azt a labdát viszont kevesen vették volna úgy át, ahogy ő. Egy jellemző mozzanat: Nyolcvanakárhanyadik perc, egy oda, szöglet. Lusta volt eljönni a kerítésig a labdáért, inkább megvárta, amíg egy labdaszedő félpályáról odarohan és dob felé egy másikat. Több kell.

Utána kellett bizony néznünk, hogy Hommát tényleg leigazoltuk-e, mert állítólag 135 percet már a pályán töltött. Teljesen elveszik a védők gyűrűjében. Lehet, hogy érdemes lenne kihozni a balszélre, hadd futkározzon ott a saját súlycsoportjában lévő játékosokkal, és akkor Bárányos árnyékék pozíciója sem tűnne öngyilkosságnak. _{Nagyon úgy néz ki, hogy ez a hátsó alakzat nem bír el három támadót.} Simics erőszakossága és akarata bíztató, helyzetkihasználása kevésbé, bár még mindig simán elmegy, mert a debreceni produkció felhúzza a mostanit. Picivel nagyobb koncentráció és még gólkirály is lehetne.

Mesterünk nem nagyon tudott belenyúlni a meccsbe, a kispad vékony volt és még egy kényszerű csere is bezavart. A láthatatlan Hommát talán előbb is le lehetett volna kapni, igaz Beliczky is súlytalan volt az első fordulóban is, meg most is. A Polényi-Boukar cserén viszont lehet, hogy érdemes lenne elgondolkozni, inkább előbb, mint utóbb.

Ezt a sporit sem fogjuk a szívünkbe zárni, viszont nem is azért vannak. Egy következő posztban foglalkozom majd részletesebben ezzel a két rigóval, amelyikkel megvert minket a sors meg a JB. "Nem te vagy a hülye, hanem aki azt mondta, hogy bíráskodjál."

Sokat elmond a meccsről, hogy Farkas is gyakran fogta a fejét a látottak miatt, meccs végén meg egy hosszas „atyaúristen, jöjjek én ide?” fejvakarást követően elviharzottak Simekkel. A jól értesült szurkoló – nyilván nem megalapozatlanul – pedig már Csankot vizionálja a kispadon. Halkan jegyeznénk meg, hogy Csankhoz hasonlóan a kis Mészöly is két zacskóval kezdett…