Taktikai megfontolásból elcsúsztattuk egy kicsit az összefoglaló megírását, és milyen jól tettük: már nem vagyunk kieső helyen. Bár pontot csak egyet szereztünk, de megelőztük a lilákat, és gőzerővel üldözzük a Fradit. Kitettük balra az indexet, már csak a gázpedált kéne megtalálni. Vagy inkább, mint egy jól megpakolt tehervonat, lassan indul el, és nagy a tehetetlensége. De ha egyszer beindul, akkor semmi sem állítja meg.

Akik kilátogattak szombaton a Fáyba, azok hallhattak egy kezdősípszót, meg egy hármasat a meccs végén, közben pedig eltelt 90 perc. Látni sajnos nem sok mindent láthattak. De nem szomorkodunk, mert végre nem kaptunk gólt. Már csak elől kéne találni meccsenként egyet, és itt a tavasz.

Meglepetés a kezdőcsapatban nem volt, talán csak annyi, hogy Homma még mindig kezdő. Ilizi – Polényi, Kovács, Sütő, Katona – Kulcsár, Bakos, Jokics – Bárányos – Homma, Simics. Magáról a mérkőzésről annyit tudunk elmondani, hogy volt. A Hali betömörült, és onnan próbáltak kontrázni, de ez nem Kenő napja volt szerencsére. Mi a térfelükön járattuk a labdát, és ha véletlenül összejött három jó passz egymás után, akkor odarúgtak, lerántottak, felborítottak, eltapostak a szombathelyiek. Rengeteg falttal gyilkolták a futballt. Mindent rúgtak, ami mozgott, néha még a labdát is. Halmosi Bajzát-indexe pedig már 10/8-as.

Ilizit még mindig bizonytalannak érzem egy picit, de látszott, hogy jót tett az önbizalmának a Róma elleni meccs. Ha kamikaze kifutásait elfelejti, akkor lassan lehet egy stabil kapusunk. Viszont továbbra is kíváncsiak vagyunk, mi lehet Janjuseviccsel. Még mindig pszichológushoz jár a debreceni ötöse után?

Már biztosak vagyunk benne, hogy inkább Polényi, mint Boukar, Katona viszont kicsit összekaphatná magát, tőle többet várunk. Főleg, hogy valami narancssárga karszalaggal is meg van jelölve. A Kovács-Sütő kettős is sokkal megbízhatóbbnak tűnik, mint a Dusi-Gáspár duó, ha nem kezdik el cifrázni a dolgot, hanem azt teszik, amit kell: elrugdossák a labdákat. Mondom ezt úgy, hogy Sütőn látszott, hogy a „játékos” MTK-ból érkezett, nincsenek labdakezelési gondjai, és a kisjátékokba is bevehető, meg tud csinálni egy kényszerítőt, sőt, néha meglátja, hogy merre érdemes rúgni a labdát.

Középpályán még mindig Kulcsár pörög a legjobban. Bátran, ötletesen, agilisan futballozott a sárga lapjáig, utána azonban eltűnt. Lehet, elgondolkozott, hogy lehet négy sárgája négy bajnoki után. Bakos Szabinak még mindig két tüdeje van, azonban zavarba jön, ha nála van a labda és nincs az öt méteres körzetében megjátszható társ. Ez sem nem Jokics meccse volt. Nem találja önmagát az exmávos. Megy, darál, ha kedve van, de a kreativitást és az előrejátékot még mindig hiányoljuk tőle. A helyére beállt Arsics lelkes, de fiatalsága miatt (?) gyakran elragadja a hév és rossz döntéseket választ. Bari nagyon hajtott. Sokat futott, mutatta magát, látszott, hogy bizonyítani akar, azonban egy irányítótól, aki a gólpasszfelelős kell, hogy legyen, még mindig több kell, az akarat kevés.

Homma kezdett ismét. Valószínűleg azért, mert egy ekkora fizetés nem ülhet a kispadon, azonban a kisember továbbra sem találkozik eleget a labdával, sőt. Teljesen veszélytelen a kapura. A helyére beállt Beliczkyn érződött, hogy megpróbálja megragadni a sanszot, hogy kitúrja a japánt a kezdőből. Sokat mutatta magát, látványos cselei, megmozdulásai voltak a tizenhatos környékén, Rózsa kapust azonban ő sem riogatta. Simics rettenetesen zakatol minden meccsen, talán ő a legelszántabb játékosunk. Mérkőzés végén labdaelrúgásért kapott sárgája miatt megvédeném. Túlpörgött, ennyi. Látszott, hogy szétveti az akarás, de semmi nem sikerült neki szombat délután, ezért kijött belőle az ideg. Azonban inkább így, mint egy alattomos becsúszással. Sok támadás halt el rajta, de még mindig nem kapja meg a megfelelő kiszolgálást. Továbbra is tartom, hogy simán tíz gól felett rúghat a szezonban, csak tömni kell zsugákkal.

Összességében nem lehetünk elégedetlenek. Hátul stabilizálódott a gárda, az pedig előfeltétele a pontgazdag szereplésnek, hogy ne kapjunk meccsenként két-három gólt. Igaz, hogy a támadójátékunk visszaállt nullára, de így lehet csak arra fókuszálni, ha a védelmet már nem kell nagyon tutujgatni. Ezen a meccsen már sokkal inkább keltette csapat benyomását a Vasas, mint az eddigieken. Együtt mozogtak a játékosok, igyekeztek kisegíteni egymást, látszik, hogy valami alakul. Az is igaz, hogy egy nagyon gyenge Haladás volt az ellenfél. Jövő héten a szárnyaló Győr fogadja botladozó csapatunkat, egy jó alkalom arra, hogy megszakadjanak az eddigi szériák.

Fotók: nso