Gyönyörű keretes szerkezetbe foglaltuk az őszi idényünket. Hülyére verettük magunkat az első fordulóban is (Loki 5:2), és az utolsóban is lehajoltunk a szappanért. A szezon folyamán két alkalommal már kiosztottuk a Bajzát-díjat, egyszer Gosztonyi, egyszer pedig Halmosi kapta. Elérkezett a pillanat, hogy harmadszor is odaítéljük. Bár most az előzőektől eltérően nem sorozatos alattomosságért, könyöklésért, köpködésért, bajzátkodásért adjuk, de biztosak vagyunk benne, hogy jó helyre kerül. A 17. forduló Bajzát-díját kapja... a Vasas!

Adott egy csatár, akinek az elmúlt 13 évében volt ugyan 3 jó szezonja, de még akkor is mindenki röhögött rajta, pedig 1:6-nál még Lehmannt is megalázta! És ez az ember – bár semmi kétségünk afelől, hogy legalább 2-3-szor ki kellett volna állítani – egyedül megalázta csapatunkat. Reméljük járhatja Vlak a saját útját és elküldi a keret kétharmadát a legelőre sárkányt eregetni.

Annak ellenére, hogy ismét nem mi vagyunk a mérkőzés esélyesei, nincs más választásunk, nyerni kell a Pécs ellen! Előttünk vannak két hellyel és nyolc ponttal, hazai pályán még veretlenek, mi nyeretlenek vagyunk idegenben, de egyszerűen muszáj győzni! Úgy érzem fölösleges hangsúlyozni, mennyire nem mindegy, hogy lenézően tekingetünk hátrafelé három hónapon keresztül, vagy intenzív gyomorgörccsel tömjük magunkba a karácsonyi lakomát, és mentális mélypontról indítjuk a következő felkészülési időszakot. És akkor még nem is említettük, hogy a nyári, Fáy utcai mérkőzésért bizony kijár a nemes bosszú.

Új, nyolc részes rovatunkban régi és nem is olyan régi idők Vasasaiból szemezgetünk. Az MTV archívumát és a Junoszty tévét, bár tudjuk, hogy lehetetlen, de azért megpróbáljuk youtube-bal pótolni. Hálánk örökké üldözni fogja a feltöltőket és a filmhiradok.nava.hu-t!

Minden lesz itt 1947-től 2000-ig. Piros-kék gólok (teljesség igénye nélkül: Kubala, Szilágyi, Müller, Borostyán, Teodoru, Claude, Galaschek, Váczi, Hámori és még sokan mások), győzelmek és legrosszabb esetben döntetlenek. 1947 előttről csak egy méretes zakót találtunk, úgyhogy ezért inkább csak innen indulunk, az ezredfordulónál pedig azért állunk meg, mert ami utána volt, arra még mindenki emlékszik.

Aki az első részről lemaradt, az az ismétlést megtekintheti itt. A második részben pedig szétavattuk a Fradi stadionját itt. Robogunk tovább, mint Szilveszter Feri a jobb oldalon. Tízéves ugrással a 80-as évek közepén találjuk magunkat, amikor már Dieter Bohlen is aktívan pusztította jó ízlésünket.

Figyelem! A következő négy meccsen a Fradi lesz az ellenfél.

A felhívásnak megfelelően óvatosan jártunk el a vasárnap berobogó szerelvénnyel, ennek meg is lett az eredménye: újabb gól nélküli döntetlenünkkel ismét szereztünk egy pontot, ez azonban különösen értékes, mert nem sok csapatnak sikerült pontot lopnia a Loki ellen. Gyenge, de brusztos mérkőzés volt. Az is igaz, hogy jóval többször kaptunk a szívünkhöz, mint a debreceni védők, de Fortuna szeretett minket tegnap délután.

Jön a Lokomotív vasárnap. Jobban örülnénk egy nyamvadt Bzmotnak, de félő, hogy egy kicsit nagyobb teljesítményű masina érkezik. Próbálnánk tartani magunkat pozitív hozzáállásunkhoz, azonban ez most nem lesz egyszerű. Statisztika, pillanatnyi forma, keret erőssége és a csapatot körüllengő atmoszféra sem mellettünk szól. Totógyilkos?

November 20. (vasárnap) 16.00, Vasas-Debrecen, Fáy utca.

Nálunk pedig van két jegy, amit egy valaki megnyerhet.

A kérdés: Mikor vertük meg utoljára bajnoki mérkőzésen a Debrecent és ki(k) volt(ak) a gólszerző(k)?

Beküldési határidő: 2011. 11. 19. 23:59

A válaszokat e-mailben kérjük a vasasblog@gmail.com-ra

Vasárnap délelőtt sorsolunk, a nyertest e-mailben értesítjük.

Mindig szeretnénk jó hírekkel szolgálni, azonban erre idén elég ritkán van lehetőségünk. Egyik hátvédünket elvitte a bundakommandó, Casal, Kulcsár és Katona sérült, Odoi késve érkezik meccsre, egy másodosztályú csapat lejátssza a kezdőnket és három nap múlva jön a listavezető. Nem teázásra.

A sérülések bizonyos mértékig elkerülhetetlenek, ezt összeszorított foggal, csukott szemmel, nagy hirtelen le kell nyelni, mint a kommersz felest. Fintorogni ér. Az viszont egyáltalán nem normális, hogy folyamatosan panaszkodik a vezetőség a hozzáállásra. Ráadásul pont az új gyerek késik el meccsről, és pont az az új gyerek, akitől jobb híján a csodát várjuk.

A szezon felén túl, további tizenöt meccsen pedig innen vagyunk. Általában ilyenkor egy hosszabb lélegzetű szünet szokott következni, de most egyelőre be kell érnünk egy kéthetessel. Utána pedig, amennyiben a magasságos, az MLSZ és az időjárás is úgy akarja, akkor még három forduló kerül megrendezésre idén. Ha azonban a fenti döntnökök közül bármelyik is másképpen vélekedik, akkor persze nem, de a papírforma jelenlegi állása szerint itthon fogadjuk a Lokit, túra lesz Bajzátékhoz, majd december 3-án a Honvéd remélhető és módfelett jogos megregulázása után következik a nagy téli szünet. Egy szó, mint száz: féltáv van, és ilyenkor illik értékelni!

Új, nyolc részes rovatunkban régi és nem is olyan régi idők Vasasaiból szemezgetünk. Az MTV archívumát és a Junoszty tévét, bár tudjuk, hogy lehetetlen, de azért megpróbáljuk youtube-bal pótolni. Hálánk örökké üldözni fogja a feltöltőket és a filmhiradok.nava.hu-t!

Minden lesz itt 1947-től 2000-ig. Piros-kék gólok (teljesség igénye nélkül: Kubala, Szilágyi, Müller, Borostyán, Teodoru, Claude, Galaschek, Váczi, Hámori és még sokan mások), győzelmek és legrosszabb esetben döntetlenek. 1947 előttről csak egy méretes zakót találtunk, úgyhogy ezért inkább csak innen indulunk, az ezredfordulónál pedig azért állunk meg, mert ami utána volt, arra még mindenki emlékszik.

Aki az első részről lemaradt, az az ismétlést megtekintheti itt. A most következő etapban is játszunk a Fradival, sőt, a stadionjukat is jól felavatjuk, de a triász búcsúmeccse sem maradhat el.

Sajnos az élet közbeszólt, és úgy intézte dolgaink, hogy nem lehettünk jelen az "ősz" zárómérkőzésén. Emiatt nem lenne hiteles, ha egy átfogó, mély elemzéssel jelentkeznénk, így mára csak egy pár gondolatfoszlány maradt a meccsel kapcsolatban.

A forduló előtt vérmes reményeinket a Vlak-csapat már sokszor emlegetett statisztikája táplálta, míg valahol legbelül fordulók óta rettegünk, mert tudjuk, hogy egyszer minden sorozat megszakad. "Csak ne most, csak ne most!" suttogtuk fohászkodva magunk elé minden fordulóban. Kérésünk most süket fülekre talált.

Az utolsó őszi bajnoki következik holnap, így kétségtelen tény, hogy a hétvégén túl leszünk a pontvadászat felén. A borzasztó szezonkezdet utáni a veretlenségi sorozatunknak köszönhetően sikerült felkapaszkodnunk a középmezőnyhöz, így gyakorlatilag meccsről meccsre komolyat liftezhetünk a harmadik és a tizenötödik hely között. Holnap menjen inkább felfelé a felvonó, amelyet, ha kell véres mezben húzzanak a fiúk!

Örömmel tudatjuk veletek, hogy az Angelland football&fanshoppal együttműködést tervezünk a közeljövőben.

A boltjuk Európa szívében van, a Fáy utcai szentély mellett (Béke út 21-29). Az Ádám és Éva presszóból a Megálló presszó felé útba esik, de ha kicsit nagyobb lendülettel ugrunk le a 14-es villamosról a Frangepán utcánál, akkor be is esünk egyből a shopba.

Ha Vasas-címeres ajándéktárgyakba szeretnénk burkolni a lakásunkat náluk megtehetjük. Kulcstartók, hűtőmágnesek, pólók, kabátok, minden, amit akartok.

Természetesen nem csak Vasasos cuccaik vannak, hanem a nagy nyugat-európai klubok ereklyéi is fellelhetők náluk. Ezenkívül a szokásos sportfelszerelések forgalmazásával is foglalkoznak (cipők, mezek stb.)

Érdemes benézni hozzájuk!

Természetesen a facebookon is megtaláljátok őket! Lájkoljátok!

A hosszú hétvégén kicsiny szerkesztőségünk a maximális pihenés mellett tette le a voksát, mégpedig azon egyszerű okból kifolyólag, mert tudja és vallja, hogy a lustaság fél egészség. Ma reggel azonban felbuzgott bennem a tettvággyal kevert kuruc vér, így aztán immár kipihenten és egészségesen tudok visszatekinteni kedvenceink utolsó bajnokijára. Az az igazság, hogy semmilyen váratlan esemény (kicsi zöld emberke, eltévedt traktor, gól, búvárújság által megrendelt Jimmy Jump, vagy ilyesmi) nem zavarta meg papírformát Kaposváron.

Azt kaptuk, amit megérdemeltünk vártunk: hoztuk a szokásos zárt védekezést, Lubos természetesen ismét érintetlenül tartotta hálóját; csak a békés csabaiak tudnak neki gólt rúgni mostanában, de szerencsére velük csak ritkán futunk össze - bajnokin meg sokkal kevésbé félelmetes lilákat sodor szembe a jó szerencse. Sajnos a  támadójátékunk is a szokásos volt, így a gól nélküli pontosztozkodás esetének fennforgásával kellett megbékélnünk.